Történelem

A látványosan fejlődő település 1992-ben kapott városi rangot, lakóinak száma az ezredfordulón meghaladta a 2000-et. Intézményeinek, lakossági és idegenforgalmi szolgáltatóegységeinek színvonala, közel 100%-os közmű-ellátottsága, mintegy 70 hektárnyi, szépen gondozott zöldterülete, rendezett, virágos utcái, a régiekhez harmonikusan illeszkedő modern épületei az egyik legkellemesebb nyaraló hellyé avatják. A régi villák közül 47 helyi védelem alatt áll. A település vonzerejét növeli a parti sétányáról és az egykori földvár részét képező magas partról nyíló panoráma, valamint a déli part legszebb kikötője a Galamb-szigettel.

Balatonföldvár képét alapvetően meghatározza, hogy utcáit nem a sok évszázados fejlődés alakította ki, hanem mérnöki számítások alapján húzták meg azok vonalát.

A város jelentős erőfeszítéseket tesz a természeti értékek megóvásáért, a parkok, sétányok, közterek rendezettségéért, a virágosításért és a tisztaság megőrzéséért. Balatonföldvár 1994-ben Európa-díjat kapott, 1995-ben pedig első helyezést ért el a városok kategóriájában a „Virágos Magyarországért” pályázaton.
A településen számos idegenforgalmi és vendéglátó szervezet működik. Kulturális programjai közül kiemelkedőek a Bajor Gizi Közösségi Ház kiállításai, valamint a Jubileumi tér nyáresti művészeti és térzene bemutatói.
Balatonföldváron található strandok:

  • Keleti strand: Somogyi B. u. 9.;
  • Nyugati strand: Rákóczi u. 31.;
  • Központi strand: a Hajóállomástól nyugatra húzódó partszakasz.

Információk
irányító száma: 8623
körzet száma: 84
Tourinform iroda: Széchényi u. 1., tel.: 540-220.
Vízi rendészet: Móló, tel.: 340-107.
Rendőrség: Kőröshegyi út 2., tel.: 340-004.
Hajóállomás: tel.: 340-304.
Vasútállomás: tel.: 340-281.
Polgármesteri Hivatal: Petőfi S. u. 1., tel.: 540-330.
Orvosi rendelő: Szabadság tér 1., tel.: 340-670. , 340-113
Gyógyszertár: Petőfi u. 2., tel.: 540-904.
Posta: Széchényi u. 5., tel.: 340-201.
Bajor Gizi Közösségi Ház: Kőröshegyi út 1 ., tel.: 340-916.

Rendezvények:
Földvár Fesztivál (jún.), Földvári Napok (jún. második fele), Balatoni Folklórtalálkozó (júl.), Földvári Zenei Esték (júl.-aug.), Szent István-napi Fesztivál (aug.), Földvári búcsú és szüreti fesztivál (szept.), Képzőművészek nyári tárlata a Bajor Gizi Közösségi Házban (máj.-szept.).

Szállás: szállodák, panziók, kemping, magánházak.

Története

Balatonföldvár korai történeti jelentőségére a vaskori földvár maradványai utalnak. A tihanyihoz hasonló erősséget a kelták emelték a 4. században, a tóparti magaslaton. Mint lakott hely és birtokrész első írásos említése a 11. századból ismert. 1358-ban Feuduar formában szerepel oklevelekben, amelyek szerint Kőröshegy falu tóparti határrésze volt.
Balatonföldvár népessége az első népszámláláskor (1870) még alig haladta meg a száz főt. A fürdőhelyet a Balaton hívta életre 1896-ban, a Széchényi család kőröshegyi birtokához tartozó területen, amely a 18-19. századi térképeken, Földvárpuszta néven szerepelt. Kialakítását gróf Széchényi Dénes határozta el 1872-ben, s ő kezdte meg a fásítást a magaspart alján.
A fürdőtelep kialakítására Dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár tett javaslatot, melynek alapján gróf Széchényi Imre (Széchényi Zsigmond apja) 1894-ben felparcelláztatta a korábbi pusztát. A Széchényi családnak hathatós támogatója volt e község alapító munkában Spur István uradalmi mérnök - később balatoni kormánybiztos - és Schilhán József uradalmi kertész.

1894-re készült el Széchényi Imre költségén a gyógyüdülésre szánt, mintegy 70 holdas parkkal körülvett fürdőtelep, amelynek hivatalos megnyitására 1896-ban került sor. Ebben az időben már negyvennél is több, remek építészeti megoldásokat mutató villa gyönyörködtette a vendégeket.
A Kelta sétány mentén, a dombtetőn 1897-re épült fel a község kápolnája.
A földvári Balaton-part népszerű lett az arisztokrata társaság, valamint a magas rangú hivatalnokok és katonatisztek körében.

A fürdőhely további fejlesztéséhez nagy lendületet adtak a 19. század végi parcellázások. A 19-20. század fordulóján már több jó hírű vendéglő, vízparti kávéház, strand, hajókikötő várta a vendégeket, volt postája, gyógyszertára és saját orvosa az üdülő településnek. A 20. század elejére a Balaton egyik legszebb és legelőkelőbb fürdő- és nyaralótelepe jött létre Földváron.
Az első világháború után, amikor az Adriai-tengerpart elvesztését követően jelentősen nőtt az érdeklődés a Balaton iránt, a déli part nyaraló helyei közül Balatonföldvár lett a legkeresettebb, s ez újabb lendületet adott a fürdőhely további fejlődésének.

1948-ra közigazgatásilag is önálló településsé vált.
A második világháború után a nyaralótelep, a part menti sáv összefüggő üdülőterületté alakult, a víztől távolabb pedig felépültek az állandó lakók házai. A helyi igények kielégítése mellett egyre inkább megnőtt a község kistérségi szerepe, számos szolgáltató cég választotta Balatonföldvárt székhelyéül.

A település gazdasági lehetőségeit Balaton-parti fekvése határozza meg: határának legnagyobb részét a tó vize foglalj a el, csak kis területe művelhető. A szántóföldi növénytermesztés elenyésző, mezőgazdasági nagyüzeme nincs, az állattartás minimális. Ipari hagyományai nincsenek, mindössze a 19. század közepén alapított, és a 20. század végén jelentős termelést felmutató téglagyára képviselte ezt az ágazatot.
Lakóinak többsége az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltató ágazatban tevékenykedik.