VÁLASZLEVÉL 2025. július 13., vasárnap

Dr. Kovács Zsolt részére

Tisztelt Képviselőtársam!

Kedves Zsolt barátom!

Köszönöm a társadalmi vitát kezdeményező javaslatomra írt közérdekű leveledet. Az írás elején pontosan felidézed a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület alakulásának körülményeit. Egy dolog maradt ki, miért is alakultunk? Azért, hogy közéleti jelenlétünkkel és aktivitásunkkal mosolyt fakasszunk polgártársaink orcáján. Vegyük rá őket, hogy ne lehajtott fejjel meneteljünk az utcán, hanem emelt fővel, tiszta tekintettel, egymás szemébe nézve sétálgassunk. Úgy ahogy Ausztriában, de ez egész nyugati kultúrában. Mert „Két ember között a mosoly a legrövidebb út”, vallottuk akkoriban. Innen a név, a Mosolygók. Sajnos ez a metódus hamar kiveszett köreinkben. Amikor a Város honlapján Mosolygók helyett első ízben Vicsorgóknak minősítettek minket, szomorúan be kellett látnom, jogos az „átkeresztelés”. Mosoly és szeretet helyett a sokszor öncélú kritika, sőt a gyűlölködés nyomai voltak fellelhetők egyes tagtársaink megnyilvánulásaiban. Hiába figyelmeztettem őket, hogy az ilyen gyűlölködő stílus – ami sajnos a teljes hazai közéletet belengi- méltatlan hozzánk, méltatlan a céljainkhoz, méltatlan a nevünkhöz. Ezzel a stílussal én nem tudok és nem akarok azonosulni, legfőképközösséget vállalni. E stílus miatt nem írtam soha a Mosolygók Fb oldalára. És egyebek mellett ezért nem vagyok közöttetek.

Értelmes városfejlesztési célok helyett az egyesületi fejekbenegyetlen cél fogalmazódott meg. Holovits Huba polgármestert meg kell buktatni. Minden áron! Ez a mentalitás egy választási kampányban, ha nem tartalmaz elfogadhatatlan stíluselemeket, természetes. De ennek a fajta gondolkodásnak normális fejekben semmi helye nincs a választások után. A következő választásokig a város érdekében történő ésszerű és erkölcsileg elfogadható kompromisszumoknak, megállapodásoknak és együttműködésnek kellene uralni városunk közéletét. A kampányidőszakra jellemző szembenállás kultúráját fel kell, hogy váltsa a sikeres nemzetekre jellemző együttműködés kultúrája. Ebben a kultúrában a résztvevők nem vetélkednek, nem győzni akarnak, hanem együttműködni. A játékelmélet ezt a modellt nevezi win-win, azaz győztes-győztes játszmának. Én közéleti munkám ezt a fajta játszmát igyekszem játszani és az együttműködés kultúráját igyekszemszolgálni. Ha ez szerintetek árulás, akkor az nem engem minősít.

A mindahányunk által tett fogadalom, a képviselői eskü elsősorban erkölcsi és nem jogi természetű aktus. Lényegét tekintve az áll benne, hogy minden tehetségünkkel, tudásunkkal és szorgalmunkkal a város érdekeit, annak fejlődését fogjuk szolgálni. No ez az eskü az, amit nem szabadmegszegni és elárulni. Az esküben egy szó sem esik arról, hogy a város érdekeit szolgáló egyetlen lehetséges eszköz, a megválasztott polgármester megbuktatása. A polgármesterállandó froclizása valódi és hiteles indoklások hiányában, megbuktatásának, lejáratásának permanens kísérlete rossz hatással van városunk normális közéletére. Természetesen van mód a polgármester ténykedésének szakmai-politikai kritizálására, ha ez meg van indokolva. Akár bírósághoz is lehet fordulni az igazatokért. De a pletykaszintű – mi tudjuk mi az igazság, mi van a háttérben- típusú rágalmazás méltatlan. Ez a viselkedés ráadásul semmibevétele annak a több, mint 800 választópolgár akaratának, aki a kikötőügy a Vitorlás Klubház eladása ellenére bizalmat szavaztak a polgármesternek. Gyakorlatilag lehülyéztetek, amikor a választások után azt mondtam, hogy nekünk a polgármester szavazóinak az érdekeit is szolgálnunk kell. Ők is városunk megbecsült polgárai, ráadásul többen is vannak. Ezért nem értelmezhető a 4:3 szavazati arányban rejlő „erőfölény” ami legfeljebb politikai zsarolásra, vagy arra való hivatkozásra alkalmas. A helyi politika más, mint az országos. Hibás dologa helyi politikában a nagypolitika eszközeit alkalmazni. Ilyenpéldául a permanens ellenzéki magatartást. Például az, hogyadekvát ellenjavaslatok hiányában dafke nem szavazzuk meg a költségvetést, habár tudjuk, hogy ezen múlik városunk működése. Ami a polgármesterrel szemben folytattok, azt a nagypolitikában karaktergyilkosságnak nevezik, ami a Fidesz találmánya és gyakorlata. Erről szól a Harcosok klubja.

Az, hogy nem vesszük tudomásul és nem törődünk bele a választás eredményébe teljességgel arra az Orbán Viktor-i mondatra hajaz, „a meccset nem a lefújásig játszuk, hanem addig, amíg meg nem nyerjük.” Szerintem a lefújt meccs 2029-ben, a következő önkormányzati választás kampányában kezdődik.

No, ezek miatt az el nem hanyagolható elvi különbségek miatt lettem a szemetekben áruló. Más a demokrácia értelmezésünk. Sebaj. De a demokrácia pont azt jelenti, hogy elfogadom mások más véleményét. Én a Ti véleményeteket, mint a saját tulajdonotokat elfogadom, de azonosulni vele nem akarok és nem fogok. Ha lesz az önkormányzatban olyan javaslatotok, ami nem arról szól, hogy tudjuk a polgármester jogköreit csorbítani, hanem valóban a város érdekeit szolgálják, azt támogatni fogom. És az eredmény nem 4:3 lesz, hanem 7:0, mert az ilyen javaslatokat minden képviselő támogatni szokta.

Az elvi okoskodás után nézzük a gyakorlatot, a Kárpáti féle fagylaltozó ügyét. A tény az, hogy a négy pavilonból három, közmegegyezés eredményeként elbontatott, egy -negatív városképi mementóként-ott árválkodik. Én a vitaindítómban azt a kérdést tettem fel, kinek az érdekeit és milyen érdekeket szolgálhat a kikötő előterében árválkodó pavilon? Szerintem senki érdekeit nem szolgálja. A tulajdonosnak úgy jelent költséget, hogy bevételt nem termel, tehát üzleti haszna nincs. A városképet minden vélemény szerint a látványa rontja, tehát sem a város, sem annak polgárai érdekeit nem szolgálja. A játékelmélet tanítása szerint ez a tipikus vesztes-vesztes játszma, aminek nincs győztese, de mindenki a vesztese. Akkor minek is játszuk? Miért is nem törekedünk a hosszú és költséges bírósági eljárás helyett gyors és költségmentes megegyezésre? Ha a megegyezés három esetben sikerült miért nem sikerülhet a negyedikben?

Leveledben nyilvánosságot követelsz. Joggal. De akkor miért nem támogattátok, akár SZMSZ módosító javaslatokkal annak az eseti vizsgálóbizottságnak a felállítását és működését, ami arra lett volna hivatott, hogy a kialakult áldatlan helyzetet előidéző okokat tisztázza? A bizottságból egyetlen egy képviselő, dr. Kovács Bőr Zoltán végzett érdemi munkát -köszönet érte- de miután ez egy vélemény, nem a bizottságé, nem kerülhetett nyilvánosságra. A bírósági kisajátítási eljárás ésszerű, arányos és tisztességes megállapodás birtokában még megállítható. A társadalmi vitát azért kezdeményeztem, hogy a megegyezés irányába ható társadalmi nyomást gyakoroljon a felekre. Remélem lesz hatása, és közelebb visz akár a megegyezéses, akár a bírósági megoldáshoz.

A másik ilyen ügy a Nyugati strandra épült kikötő története. Az első, Hajósy Adriennével kezdeményezett megnyert per idején még nem épült a kikötő. Abban reménykedtünk, hogy az építést jogi úton meg tudjuk akadályozni, hiszen szerintünk és a bíróság szerint az építkezés ellentétes volt a HÉSZ előírásaival. A másodjára kiadott engedélyek nem oldották fel a HÉSZ ellenességet, ismét pereltünk, ismét nyertünk. Harmadjára 2023 augusztusában módosították a HÉSZ-t, de szerintünk nem helyes módon. Ismét pereltünk, most veszítettünk. Végül a Kuriához fordultunk, aki hozott egy -a következményeit illetően- nehezen és sokféle módon értelmezhető ítéletet. Az ítélet idején a kikötő már legalább 80% készültségi fokot ért el. A kivitelező a perek során nem dolgozott, csak érvényes engedélyek birtokában épített. Ennek eredményeként a tervezett átadás 2023-ról 2025-re csúszott, a tulajdonosnak jelentős bevételkiesést okozva. De elmaradtak az önkormányzat bevételei is. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kikötő a jogi eljárás eredményétől függetlenül úgy is megépül ésszerűnek láttam a Kúriához fordulás helyett megegyezésre jutni a beruházóval. Indokoltnak láttam, hogy a beruházó az évenkénti profitjából az befizetett adóin felül járuljon hozzá a Kvassay sétány és a Nyugati strand éves karbantartásához, szépítéséhez. Egy alapítvány létrehozása volt a javaslatom, amibe a kikötő tulajdonosa évente 50 millió forintot fizet be. Az összeg felhasználásáról három tagú kuratórium dönthetne. (tulajdonos, önkormányzat, Mosolygók). A tulajdonos azzal a feltétellel fogadta el a javaslatomat, hogy jelenleg – a piaci bevezetés időszakában- még nem képződik ehhez elég nyereség, az első két évben 15-15 millió forinttal képes támogatni az alapítványt, a harmadik évben jöhet az eredeti összeg. A Mosolygók ezt nem fogadták el, a Kúriához fordultunk, az alkuhelyzetnek ezzel vége lett. Én akkor is meg lettem róva, minek tárgyalok az ellenféllel.

Mára a kikötő elkészült, a strand is megnagyobbodott és a beruházónak köszönhetően megszépült. A régi sebeket félretéve meg kell tanulnunk a kikötővel együtt élni. Törhetjük a fejünket a kikötő lebontásán, az eredeti állapot visszaállításán. Nem lenne olcsó mulatság. A bontástöbbmilliárd forintos költségei a hatályos jogszabályok szerint a két engedélyező szerv, Balatonföldvár VárosÖnkormányzatát és a Veszprém Vármegye Kormányhivatalát terhelnék. Vagyis városunk önkormányzatán keresztül annak minden polgárát, hiszen ezek a költségek legalább egy évtizedre megfosztanának minket minden lehetséges pénzügyi fejlesztési forrástól. Ugye senki és közöttük Te sem kedves Képviselőtársam, nem várja tőlem, hogy egy ilyen típusú előterjesztést támogassak? Vagy ha nem támogatom akkor is áruló leszek?

Maradok barátsággal és tisztelettel Herényi Károly