GRATULÁLUNK VÁROSUNK DÍSZPOLGÁRÁNAK 2025. szeptember 29., hétfő
Hétvégén a Ráday Ház dísztermében Magyar Örökség kitüntető címmel ismerték el Szakály Sándor városunk díszpolgárának nemzetépítő munkáját. Az 1995-ben életre hívott Magyar Örökség Díj a világ magyarságának „Szellemi Becsületrendje.” Azon személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható, akik, illetve amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
Szakály Sándor méltatása
A felkérést, hogy Szakály Sándort méltassam, egyszerre érzem megtisztelőnek és zavarba ejtőnek.Megtisztelőnek, mert ötven éve ismerem őt; ifjúságom alkonya egybeolvadt az ő ifjúságának hajnalávalaz Eötvös József Kollégiumban, amelynek diákja volt, én pedig – akkori fogalmak szerint – nevelőtanára.A zavart az okozza, hogy életművének ismeretében a rendelkezésemre álló 4500 karakter 70–80 betűponttá zsugorított sorainak mindegyikét kitölthetném egy-egy monográfiacímmel, tanulmánykötet-címmel, életrajzi lexikoncímmel, forráskiadvány-címmel, visszaemlékezés-címmel, továbbá állásainak, tudományos megbízatásainak, közéleti feladatainak, kuratóriumokban, bizottságokban, alapítványokban,társulatokban, egyetemek különféle posztjain végzett munkáinak hosszas felsorolásával, s ígykitüntetéseinek, köztük a Széchenyi-díjnak nem maradna hely. De lehet, hogy – tevékenysége egyikfénypontjaként – az 1990-es években Európa legjobb kulturális televíziójának ítélt Duna Televíziónaksem, amelynek kulturális igazgatója, majd alelnöke volt.Az Eötvös Kollégiumban 1976 őszén a földkerekségen eladdig egyedülálló kezdeményezéskéntOlimpiatörténeti Szeminárium indult a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, Dr. Keresztényi Józsefvezetésével. A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium egykori diákját, a törökkoppányi születésűSzakály Sándort valójában ezen a szemináriumon ismertem meg, amelynek ő volt a hajtómotorja.Vendégeinek – Elek Ilona, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Gerevich Aladár – vallomásaiban ott lüktetett atörténelem. Például a Hitler karlendítése alatt megrendezett berlini olimpia, amelyen már Helsinkitmegelőzően 16 érmet szereztünk. A sporttörténészként és egy időben a Semmelweis Egyetem Testnevelésiés Sporttudományi Karának oktatójaként is bizonyító Szakály Sándor hangsúlyozza; ezek az olimpiaiérmek annak a Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt sporttal kapcsolatban hozott LIII.törvénycikknek az eredményei, amely előírta, hogy „minden ezer főnél nagyobb létszámmal működőüzem, gyár és így tovább... sporttereket, fürdőhelyeket, testgyakorlásra alkalmas helyeket kell hogylétrehozzon”. Ma e „sportterek” helyén plázák, benzinkutak, gyorséttermek állnak.Szakály Sándor Kéri Kálmán pályaképét felvázoló esszéjében írja, hogy „a ʼ70-es évek végén, ʼ80-as évek elején fiatal történészek jelentek meg a Hadtörténeti Intézetben és Hadtörténelmi Levéltárban,akik már ideológiai megkötések és a háború utáni évtizedekben kialakult sztereotípiák nélkül akartákvizsgálni Magyarország hadtörténetét”. Tudjuk, Sándor közéjük tartozott.A legújabb kori magyar történelem kiátkozottjaival akart foglalkozni: csendőrökkel, meghurcolt,bebörtönzött, kivégzett katonatisztekkel, és a magyarságra zúduló olyan közösségi tragédiákkal, mintTrianon, a Don-kanyar, a német megszállás és következménye, a kiugrási... pontosabban kiválási kísérletkudarca... Felkutatta az idehaza és a nagyvilágban szétszóródott, még élt tanúságtevőket is, ésfelkészültségével, nyíltságával szóra tudta bírni őket. Vallomásaik tölthetik ki a megsemmisült,megsemmisített, zsákmányul elvitt dokumentumok hiányát.Szakály Sándor napi aprómunkára váltott ifjúkori elhatározása olyan műveket eredményezett, hogynéhányat mégis megemlítsek, mint A magyar tábori csendőrség története 1938–1945; A magyar katonaifelső vezetés 1938–1945; Volt-e alternatíva? Magyarország a második világháborúban; Trianon,honvédség, háború, sport. Válogatott írások Magyarország XX. századi történelméről.A Hadtörténeti Intézet bécsi kirendeltségének helyettes vezetőjeként és az ÁllambiztonságiSzolgálatok Történeti Levéltárában tudományos kutatóként dolgozva fizikailag és szellemileg „a forrásokbűvöletében” élt. A forrásokra alapoz a történész, de feltárásuk nem jogosítja fel őt arra, hogy az ilyenvagy olyan indokkal föléjük emelt pódiumról erkölcsileg ítélkezzen. Vitatársai ezen ítélkezés elmaradásamiatt kövezték meg nemegyszer.Egy történész életművének leghitelesebb vitatársa azonban egy másik életmű – tegyük hozzá IllyésGyula nyomán szabadon. A múltról szólni „harag és elfogultság nélkül” kell – vallja Szakály Sándor. Ésehhez a tudományos és erkölcsi sorvezetőhöz tartja magát.Sándor pályáját csaknem kettétörte súlyos betegsége, amelyből azonban felépült... Mert dolga vanmég ezen a világon.
Kovács Istvántörténész, polonista