Látnivalók

 

A kikötő és a Galamb-sziget a Földvári-öböl festői pontja, korzója. 483 m hosszú, ívben végződő mólója, valamint a kikötőöblöt keletről lezáró hullámtörő gát védi a hajóállomást és a vitorláskikötőt. Az öböl közepén zöldellő Galamb-szigetet a kikötő mélyítéséből származó anyagból létesítették. A keleti hullámtörő gáttal kis híd köti össze.

     

Kvassay Jenő emlékműve, Sződy Szilárd alkotása a kikötőben áll.

     

Kvassay Jenő (1850-1919) vízmérnök, a vízügyek országos vezetője, a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi osztályának egykori főnöke Földvár lelkes fejlesztője volt. A Balaton tudományos kutatása, a vízszabályozás és a balatoni kikötők építése terén kifejtett munkássága tette híressé Somogyban. Az ő elgondolásával létesült a később róla elnevezett sétány.

A hajóállomás épületétől induló, 1200 m hosszú Kvassay sétány Balatonföldvár dísze, a tópart legszebb sétahelye. A Balaton melletti települések között szinte egyedülálló, hogy több mint 1 km hosszú sétány vezet a part mentén. Platánsora megyei természetvédelem alatt áll. Helyi védelem alatt áll a Rákóczi Ferenc utca és a Somogyi Béla utca platánsora.
A Kvassay sétány és az ezzel párhuzamos Rákóczi Ferenc utca fogja közre a századforduló építészetét reprezentáló part menti villasort.

A nyugati móló részén található Zsielinszky Szilárd tervei alapján készült 102 méteres vasbeton híd, amely az ország egyetlen többtámaszú, vasbeton-szerkezetű gyaloghídja (ipari műemlék).

Kandó Kálmán villája (Rákóczi Ferenc u. 2.). A gépészmérnök (1869-1931), a vasút villamosításának úttörője Földvár egyik legszebb pontján építette föl nyaralóját. Az egykori villát az eredeti stílusjegyeket megtartva - a közelmúltban újította fel jelenlegi tulajdonosa.
A Rákóczi Ferenc utcáról nyíló Széchényi utca, valamint a Motel sétány által közrefogott parkban álló Széchényi-szobor Pátzay Pál alkotása; ugyancsak ezt a parkot díszíti Mészáros Mihály Ülő női akt című kompozíciója és Bors István Halászfiút ábrázoló bronzszobra.

     

 

A római katolikus templom a vasútállomás előtti szép parkban áll. A második világháború alatt épült vörös homokkőből, neoromán stílusban. Alapkőletételére 1 941-ben került sor. A gyorsított építkezés következtében már 1943-ban, az üres falak között tábori misét tartottak.
Szentélyének ablakait Szappanyos Béla zamárdi születésű szobrászművész tervei alapján Kondor Béla készítette, és az ő alkotása az oltár feletti feszület is. Kovácsolt vas oltára Farkas Ferenc remeke. A templomban nyaranta hangversenyeket rendeznek.

 

A település központjából induló csendes Petőfi Sándor utcában,
az egykori Imre utcában építette fel az arisztokrácia az első nyaralóit a 19. század végén. A Széchényiek hét villát építettek az Imre utcában.
Ez az utca vezet az egykori kelta várhoz, ill. az 1897-ben felszentelt kápolnához, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Balatonra.

Kármelhegyi Boldogasszony kápolna
Az 1896-ban alapított Balaton-földvár fürdőtelep első kápolnája, a köznyelvben csak Hegyi kápolnaként emlegetett épület az egykori kelta földvár magasabban fekvő részén, a sáncon belül található, egy tölgyfa-ligetben. A neoromán stílusú kápolna 1897-ben épült, így a déli part legrégebbi fürdőhelyi kápolnája. A fennmaradt tervrajz szerint az épület eredetileg jóval kisebb volt, oromzatán kis huszártoronnyal, ez azonban a bővítés során eltűnt. Tervezője Rózsa Ferenc székesfehérvári építőmester, a kivitelezést is maga végezte. Eredeti titulusa is más volt: Miasszonyunk tiszteletére szentelték. 7 Később északi irányban egy nagyobb hajóval megbővítették, ez azonban elrontotta az épület eredeti kecses arányait. Előtte padok, és egy Szt. Antal szobor található. Földvár új templomának 1942-ben történt felszentelése óta e kis kápolna használati jelentősége lecsökkent.

Kelta sétány
A Petőfi utca folytatása a Kelta sétány, mellette a vár egyik maradványa, a Stefánia-sánc található. A 40 méter magas löszfal tetején futó Kelta sétányról csodás kilátás nyílik a szemközti Tihanyi-félszigetre, és ez az egyetlen hely, ahonnan a tó minkét medencéje látható.

Országzászló
A sétányon továbbhaladva elérkezünk a 40 méter magasságú löszfal tetejére, az országzászlóhoz, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a szemközti Tihanyi-félszigetre és a tó mindkét medencéjére. Az itt látható, a közelmúltban felállított Országzászló elődje még közadakozásból készült, 1936-ban avatták fel.

 

A Városháza az utca első épületében, Rákosi Jenő (1842-1929) író, publicista, a főváros politikai, szellemi életének vezetője egykori nyaralójában kapott otthont. Az eredeti épületet kibővítették. Gyakorta vendégeskedtek itt az író testvérei, Rákosi Szidi (1852-1935; a Nemzeti Színház színművésznője, örökös és tiszteletbeli tagja) és Rákosi Viktor (1860-1923; író, hírlapíró, humorista). A ház hosszú éveken át irodalmi találkozóhely volt, a környezet pedig ihletője számos publicisztikai műnek.

 

Bajor Gizi nyaralója. A Petőfi S. u. 11. számú, szerény épületet az 1930-as években vásárolta meg Bajor Gizi (1893-1951) a Széchényiektől. A magyar színészvilág egyik legkiemelkedőbb egyénisége, a Nemzeti Színház örökös tagja 1951-ben bekövetkezett tragikus haláláig szívesen töltötte szabadidejét a villában.

 

Korányi Frigyes nyári kastélya a Petőfi Sándor utca villasorának végén (13. sz.) áll. Korányi Frigyes (1828-1913) belgyógyász, európai hírű orvosprofesszor, a tuberkulózis elleni küzdelem elindítója a Széchényi család háziorvosa volt; ő szorgalmazta a családnál az üdülőhely alapítását. A kastély minden bizonnyal Balatonföldvár egyik legfeltűnőbb épülete: a neoromán stílusú, tornyos, bástyás nyaraló várkastély benyomását kelti. 1896-ban készült el Bobula János építész tervei alapján. Ma minisztériumi üdülő.

A vaskori földvár sáncmaradványai a Petőfi Sándor utcán, ill. a Kelta sétányon, vagy a part felől a magaspartra felvezető négy lépcsősoron közelíthetők meg. A vár az egykor a Balatonra meredek fallal leszakadó löszfennsíkon állt. Jelenlegi maradványai a mintegy 40 méterrel a tó fölé emelkedő magasparton találhatók.

Sáncainak nagy részét a tó magas vízállásai régen elpusztították, csak a déli nagy sánc maradt meg egészen a 20. századig, ezt viszont a villaépítések a felismerhetetlenségig megszaggatták. A kb. 600 m hosszú, 400 m széles és 10m magas sáncot hatalmas, 6-8 m mély árokrendszer övezte. A csekély nyomokból és a szórványosan előkerült leletekbó1 csak annyit lehetett megállapítani, hogy a kelták még használták a korai vaskorban épült földvárat. Pereméről feltárul előttünk a Balaton mindkét medencéje, szemközt a víztükörbe mélyen benyúló Tihanyi-félsziget, távolabb az északi part hegyvonulatai kéklenek.

   

 

Kulipintyó Petőfi S. u. 9
Az épület Széchenyi István "a legnagyobb magyar" családjából származó híres író és Afrika-vadász, Széchényi Zsigmond volt nyaralója volt egykor, amelyet "Kulipintyónak" is neveztek.

   

 

Székely kapu
A városháza mellett egy székely kaput találunk.
A székely kaput Zetelaka, Balatonföldvár testvértelepülése ajándékozta 1995-ben a városnak.

   
 

Jubileumi tér
Széchényi Imre utca és a Spur István utca találkozásához, ahol a honfoglalás 1100. és a település alapításának 100. évfordulóján, 1996-ban felavatott Jubileumi teret találjuk. A tér a nyári rendezvények egyik kedvelt helyszíne.

 


http://www.balatonfoldvar.info.hu/info/balatonfoldvar/foldvari-seta/kikoto--galambsziget.html (2011. január 12.)

Im. Deák Varga Dénes: SOMOGY MEGYE KÁPOLNÁI. Civitas Bt., Kaposvár, 2002. 19.

Im. Feketéné Kordé Katalin: A Balaton és környéke. Panoráma, Bp, 2005. 493-500.

http://balatonfoldvar-utikalauz.hu/


13
11

Online Viagratoday