Híres emberek, híres házak Földváron

 Írta: Berkesné Hegedűs Márta
 
 

Balatonföldvárhoz több ismert, híres ember kapcsolódott.

 Utcák szerint a következők:
Petőfi S. u. 1. Rákosi Jenő (1842–1929) drámaíró, műfordító, színigazgató, lapszerkesztő, Rákosi Szidi (1852–1935) drámai színésznő, színészpedagógus, színiiskola-alapító és vezető, Rákosi Viktor (1860–1923) író, újságíró, humorista. (Petőfi S. u. 1. ma Városháza épülete) Rákosi Jenő nyaralója volt a „Sarolta-villa” (ma kibővítve városháza, helyén korábban a Granárium állt), amely éveken át irodalmi találkahely volt. Ebben a nyaralóban élt többek között Rákosi Szidi (Szidi mama), a Nemzeti Színház művésznője, akinek színiiskolája 50 éven át nevelte a színészeket, és Viktor

(„Sipulusz”), lapszerkesztő, aki harmonisztikus írásai mellett írt tárcákat és novellákat.

Rákosi Jenő gazdasági írnokként kezdte pályáját, majd a budapesti egyetemen jogot végzett. Első irodalmi sikerét 1866-ban Aesopus c. a Nemzeti Színházban előadott vígjátékával aratta. Publicisztikai tevékenységét Kemény Zsigmond hívására 1867-ben a Pesti Naplónál kezdte Deák politikáját támogató cikkeivel. 1869-ben megalapította és 1875-ig szerkesztette a Deák-párti Reformot, majd ismét a Pesti Napló munkatársa és hét éven át a Népszínház első igazgatója volt. Több színművet írt, fordított és átdolgozott, színházában rendezőként is közreműködött. 1881-ben Csukási Józseffel megalapították a Budapesti Hírlapot, amelynek 1891-től főszerkesztője volt 1925-ig. Az 1890-es években Apponyi Albert politikáját támogatta: megalapította a Divatújságot és a krajcáros Esti Újságot. 1896-ban nemességet kapott, 1902-ben főrendházi tag lett. Tagja volt többek között a Kisfaludy Társaságnak, Petőfi Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Fő művei: Ötödik László (dráma 1866), A Legnagyobb bolond (1882), Endre és Johanna (1885), A tragikum (tanulmány 1886), Rákosi Jenő művei (I-XII., 1912) Az önkormányzat 1999-ben a városháza épületének bővítése és felújítása alkalmából emléktáblát helyezett el a Rákosi Jenő és családja tiszteletére.

Petőfi S. u. 9. Széchényi Viktor (1871–1945) Földvárpuszta örököse, Fehér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánja volt. Széchényi Zsigmond (1898–1967) Széchényi Viktor fia, író, híres Afrika-vadász. Villájuk a Kulipintyó volt. Széchényi Viktor kiskorú volt, amikor Földvárpusztát örökölte, ezért a fürdőhely kialakításán gyámja Széchényi Imre és édesapja Széchényi Dénes fáradozott. Széchényi Zsigmond gyermekkorában töltött több időt a földvári villában. Mezőgazdasági tanulmányokat 1919–23 között Münchenben, Stuttgartban, Cambridgeben végzett. 1927-ben indul első afrikai vadászútjára Szudánba.

Később járt Kenyában, Egyiptomban, Tanganyikában, Ugandában, Líbiában. 1935-ben Alaszkában vadászott, 1937-ben Indiában. 1947-től 50-ig az Erdészeti központ felügyelője, 1951-ben a Mezőgazdasági Múzeum, később a keszthelyi Helikon Könyvtár munkatársa. 1960-ban részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum Kelet-Afrika expedíciójában. 1964-ben volt a kilencedik kelet-afrikai vadászútja.

Nem szólnak az életrajzi adatok a kitelepítésről, internálásról, hallgat a mellőzésről, elvadászott vagyonról. Történelmi nevének megfelelő, ízig-vérig magyar életszemléletére, derűs egyéniségére jellemző a következő adoma: 1956 után megkérdezték tőle: „Hogy lehet az, hogy Ön nem disszidált? Széchényi Zsigmond így válaszolt: „Zsiga foglalkozott evvel, a gondolattal, de a Széchényi nem engedte.” A gondolkodó, a kitűnő vadász, a világjáró utazó tekint ránk máig méltán sokat olvasott könyveiből. Művei több kiadásban, másfélmillió példányszámban, hat nyelven jelentek meg: Csui (leopárd) 1930-ban, majd 1934 és 1942 között, Elefántország (1934), Hengergőhomok (1935), Alaszkában vadásztam (1937), Nahar (1940), Két kecske (1942), A szarvas selejtezése (1948), Afrikai tábortűzek (1959), Ahogy elkezdődött (1961), Ünnepnapok (1963) (Halála után jelent meg).

Széchényi Zsigmond születésének 100. évfordulóján az önkormányzat emléktáblát helyezett el a villa falán, a Széchényi Zsigmondról szóló rész összeállításánál felhasználásra került az emléktábla avatásakor elhangzott Oravecz Lászlóné beszéde is.

Petőfi S. u. 11. Bajor Gizi (1893–1951) Kossuth-díjas, Kiváló művész, a magyar színjátszás kimagasló alakjának volt a villája. Széchényi Imréné (Andrássy Mária) villáját a „Tulipános”-t a 30-as években vásárolta meg Bajor Gizi. Bajor Gizi a Színiakadémiát 1914-ben végezte el, és azonnal a Nemzeti Színházhoz szerződtették, ahol már növendék korában is feltűnt. Egy év kivételével (1924–25) haláláig a Nemzeti Színház tagja maradt, de a főváros számos magánszínházában is vendégszerepelt. Rendkívül széles skálájú művésznő volt: klasszikus és modern műben, drámában, vígjátékban sőt bohózatban is páratlan alakítást nyújtott. Gondosan kidolgozta, megszerkesztette szerepeit. Egyedülálló beszédtechnikával, mimikai készséggel, humorral és átváltozó képességgel képes volt a legellentétesebb figurákat is megteremteni. Néhány filmben is szerepelt, de a vásznon nem tudta tehetségét kamatoztatni. A Nemzeti Színház örökös tagja (1928), Kossuth-díjas (1948), Kiváló művész (1950).

Bajor Gizi szívesen töltötte pihenőnapjait a legcsendesebb visszavonultságban. „Délelőtt természetesen a Balaton! Fürdés, napozás, esetleg kimegyünk vitorlázni. Ebéd után következik az igazi üdülés. Az árnyas kertre nyíló elsötétített, jó hűs, nyitott zsalugáteres szobában végigheverni az alacsony, terebélyes kereveten, az igaz, hű barát, egy jó könyv társaságában… ez mindennél többet ér. Nagyon szeretek olvasni. Sajnos a színházi szezon alatt erre alig marad időm. De a nyári pihenő alatt igyekszem mindent bepótolni.” (Escher Károly és Vajda Miklós: Bajor Gizi, (Magvető 1958.) Szerette Földvárt és ragaszkodott hozzá. Ez a ház nem hivalkodó épület. Szerény, családias, amilyen valójában ő maga is volt, kedvenc virága, a lángoló színű, vörös muskátli díszítette házát. Akik ismerték és emlékeznek rá, azt mondják, hogy jótékony, szeretetre méltó ember volt. 1951. február 12-én tragikus körülmények között halt meg. Több mint 50 év elteltével még mindig találgatás folyik: vajon mi is történt. Az egyik valószínű feltételezés, hogy férje Germán Tibor (orvos) indokolatlan félelmében, hogy feleségét teljes süketség, agydaganat és kínos halál fenyegeti, megzavarodott elmével megölte, majd utána öngyilkos lett.

Temetésén negyvenezer ember jelent meg. A színház nevében Major Tamás, a színészek nevében Somlay Artúr színész búcsúztatta. Szabó Lőrinc, aki többször látogatott Balatonföldvárra, Bajor Giziékhez is, megrendítő sorokat írt „ A huszonhatodik év” ciklusában (Harmadik rész, Utóhang) Öngyilkosok címmel. Földváron volt villájának falán 1962-ben helyeztek el emléktáblát. Az emlékbeszédet Vajda Miklós író mondta. Balatonföldváron Bajor Gizi nevét viseli a közösségi ház, a szabadtéri színpad és egy sétány. A közösségi házban 1997-ben a Földvár Fesztivál keretében avatták fel V. Majzik Mária Bajor Gizi domborművét. A közösségi házban fényképeken látható néhány színházi alakítása.

Petőfi S. u. 12. Júlia-villa tulajdonosa volt Edelsheim-Gyulai Lipót 1882-tól báró, 1906-tól gróf. (1863–1928): főrendiházi tag, festő. A Budapesti Tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Fiatal korától tevékenykedett az emberbaráti mozgalmakban. A Budapesti Szünidei Gyermektelep Egyesület (1884) egyik alapítója és alelnöke, a Fehér Kereszt Lelencház Egyesület (1885) egyik alapítója és másodelnöke; 1906-ban megalapította az Országos Gyermekvédő Ligát. Ezt követően a hazai társadalmi gyermekvédelmi intézmények élethossziglani főfelügyelője, a pestvidéki törvényszék területén szervezett fiatalkorú bűnösök felügyelő bizottságának elnöke. Az I. világháború idején a Vöröskereszt Egyesület egyik vezetője volt. – Párizsban tanult festészetet, főként pasztellképeit 1905-től állította ki a Műcsarnokban. A Művészházban kollektív kiállítást rendezett, három évig alelnöke volt a Nemzeti Szalonnak. Legjelentősebb művei a spitzbergai jeges tengerről festett képei és vázlatai. Örökös tagja volt a főrendiháznak, majd a felsőháznak.

Petőfi S. u. 13. Dr. Korányi Frigyes (1828–1913) orvosprofesszor, egyetemi tanár, MTA tagja, főrendházi tag volt villája. A villában többször tartózkodott fia Dr. Korányi Sándor is. Korányi Frigyes 1848. március 15-én Jókai, Vasvári és Egresi Gábor mellett, egyetemi hallgatóként szónoklatot tartott a pesti egyetem orvosi karán. A szabadságharcot, mint honvéd orvos küzdötte végig. Ezért szülőfalujába, Nagykálóba internálták, s csak 1864-ben kerülhetett vissza Pestre. A fővárosban előbb a tífuszosztály, majd a kolerakórház főorvosa lett. 1866-ban kinevezték egyetemi tanárnak. A magyar orvostanban meghonosította az élettani és kórtani gondolkodást; megalapította a kísérletes belgyógyászatot, bevezette a korszerű klinikai és laboratóriumi vizsgálóeljárásokat. Elsőként foglakozott hazánkban a tuberkulózis elleni küzdelemmel. Mint tanító is kiváló tevékenységet fejtett ki, Európai hírű iskolát nevelt.

1876-ban megnyitott 80 ágyas klinikájáról indult ki a nemzetközileg elismert, ma is élő belgyógyászati iskola, az un. Korányi-iskola. Érdemei közé tartozik az első tbc-szanatórium és rendelőintézet alapítása. Korányi Frigyes a Széchényi család háziorvosa volt, ő beszélte rá a családot az üdülőhely alapítására. Bíztatta Széchényi Dénest egy fürdő, illetve fürdőtelep létesítésére, hiszen saját tapasztalataiból szerzett bizonyítékokat arra, hogy a Balaton

gyógyhatása felmérhetetlen. Fényes jövőt jósolt a fürdőtelepnek. Korányi Frigyesnek elsők között volt villája Földváron a mai Petőfi S. u. 13. sz. alatt. A várszerű, román stílusban épült nyári kastély jellegzetes képviselője a XIX. századvégi késő eklektikus historizáló építőművészetének. Ezt a tornyos, bástyás, várszerű kastélyt – Földvár egyik legfeltűnőbb épületét – Bobula János, híres magyar építész tervezte. 1896-ban készült el. Az elmúlt több mint 100 évben veszített építészeti jellegéből, de ma is jellegzetes épülete a városnak, volt parkjában lapos tetős épületeket emeltek.

A kastély falán lévő emléktáblát 1964-ben állíttatta a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala.

Dr. Korányi Frigyes emlékét Földváron utca is őrzi. Dr. Korányi Sándor, báró (1866–1944) orvos, belgyógyász, Korányi Frigyes belgyógyász fia. A budapesti egyetem tanára (1901–1936), az MTA tagja. A modern veseélettan és vesekórtan egyik nemzetközileg elismert megalapozója. Az elsők között alkalmazta a biokémia és a biofizika eredményeit a klinikai kutatásban.

Széchényi Imre (1858–1905) „villái” a „Kistanya” és „Nagytanya” a Petőfi S. u. 10. sz. alatt állt. (Ma helyükön a Békés Csongrád Megyei Önkormányzat

Üdülője található.) Balatonföldvár Gyógyfürdő c. kiadvány (1909) a következőt írta: „Igen érdekes a néhai Széchényi Imre gróf úgynevezett tanyája, mely a magyar tanya utánzata. Faoszlopos, az egész épületen végigfutó folyosóval, egyszerű,lófejdíszítésű oromzatával a magyar falusi ácsmester egyszerű, naiv művészetét hűen tükrözvén vissza.” Ebben az épületben iskola és óvoda is működött, majd az 1960-as években lebontották. Széchényi Imre rövid életrajza a történelmi részben olvasható.

Petőfi Sándor u. 14. Széchényi Emil Eliette-villája, majd később a Démuszvilla. A Démusz-villában többször megfordult Németh László, a család veje. A földvári irodalmi emlékek c. résznél részletesen írtunk a földvári kapcsolatról. Az önkormányzat 2001-ben Németh László születésének 100. évfordulóján emléktáblát helyezett el az épület falán. Az emléktáblán szerepel még a villában többször üdülő Babay József (1898–1956) író, Karády Katalin (1912–1990) színművész és Illyés Gyula (1902–1983) író neve.

Babay József (1898–1956) író 1942–43–44 nyarán töltött néhány hetet Balatonföldváron. Somogy megye szép szavú írója végtelen kedves modoráért és barátságos természetéért népszerű ember volt a fürdőtelepen. A Démusz panzióban lakott, napközben az akkori Holovits vendéglő nagyon szép árnyas kerthelyiségében dolgozott. Az estéket is barátai körében itt töltötte. Holovics Erzsike (1938) a következőképpen emlékezett a vendéglőben való találkozásra: „4-5 éves lehettem akkor, de jól emlékszem „Józsi bácsira”: Mindig ott settenkedtem körülötte, és addig nem nyugodtam, míg be nem fészkeltem magam az ölére, és a térdén meg nem lovagoltatott.”

Babay József Nagyatádon született. Első jelentős sikerét egy színpadi bemutató hozta meg (1932), Veronika c. művéért ünnepelték. Egy ideig a Magyarország, majd az Új Idők főmunkatársa lett. 1935-től a Petőfi Társaság tagja volt. A békességhajtás állandó elem Babay életében. Neve sajnos nem annyira közismert. Írt regényeket, novellákat, film-forgatókönyveket, népmesei motívumokat alkalmazó színpadi játékokat, verseket is. A legismertebb műve a Gábor diák c. film, amelynek a forgatókönyvét ő írta.

Karády Katalin, mint filmszínésznőt Zilahy Lajos fedezte fel. 1939–48 között húsz nagyjátékfilmben és három kisfilmben játszott főszerepet. 1944-ben a

Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta, 1945 után rendőri felügyelet alá helyezték. 1949-ben külföldre távozott, először Brazíliában, majd az USA-ban élt. Néhány fellépésen és lemezfelvételen kívül nem vállalt semmit. Egy kalapszalon tulajdonosa volt. Néhány ismertebb filmje: Halálos tavasz (1939), A szűz és a gödölye (1941), Egy szív megáll (1942), Valamit visz a víz (1943), Makrancos hölgy (1943), Boldog idők (1943), Forró mezők (1948). Filmforgatások alkalmából és nyaralni is szívesen járt Földvárra.

Illyés Gyula költő, prózaíró, Baumgarten-díjas (1931, 1933, 1934, 1935), Kossuth-díjas (1948, 1953, 1970), József Attila-díjas (1950), az MTA tagja. A XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
 
Spur István (1857–1937) Széchényi Dénes és fia, Viktor uradalmi mérnökének villája nem, de telke volt a volt Majláth utca (ma József Attila u. elején). Mint mérnök, a Dráva szabályozás vezetője volt Barcson, majd a Széchényi család uradalmának fiatal mérnökeként folyt bele Balatonföldvár fürdőtelep alapjainak megteremtésében. Balatoni kormánybiztosként szűkre szabott, anyagilag sem támogatott hatáskörében is sokat tett a fürdőhelyek érdekében.

Kormánybiztosságáról való lemondása után, mint a szövetség igazgatóválasztmányának tagja, tett értékes és hasznos szolgálatokat a Balaton-fejlesztés ügyének. Nagy érdeme volt a balatoni műút megteremtésében. (Dunántúli kultúrmunkások Bp. 1941.) Foglalkozott többek között a badacsonyi bazaltbányák kiaknázásának kérdésével, miszerint arra kell törekedni, hogy az ipari kihasználás ne a természeti szépségeket pusztítsa el.

Balatonföldváron utcát neveztek el róla.

József Attila u. 10. Művészeti Alap Üdülője (volt „László háza”) Cseh Szombathy László (1894–1968) orvos, kisgazdapárti politikus, államtitkár, műgyűjtő.

(Az épületet végrendeletben hagyta a Művészeti Alapra.) Az épület falán található Péterfi István nevével egy márványtábla. Péterfi István (1884–1962) zenekritikus. A Nyugat, majd a Világ hasábjain jelentek meg kritikái. Kapcsolatban állt a Galilei-körrel. 1918-ban a Budapesti zenekritikusok Szindikátusának vezetője. 1945 után a Szabadság, Világosság, Esti Budapest, Szabad Nép, Esti Hírlap, Népszabadság munkatársa, 1953-tól a Magyar Népköztársaság Zenei Alapjának igazgatója volt. Felesége Basilides Mária. Kritikáinak válogatott gyűjteménye: Félévszázad a magyar zenei életben. (1962) Emlékiratai: Emlékeim (1965) jelentek meg.

József Attila u. 17. volt „Durcy-villa”. A Dajkovits család vendége volt Szabó Lőrinc. Szabó Lőrincről bővebb anyag található a Földvár az irodalomban c. résznél. Dajkovits úr Gaál Franciska (1904–1973) színésznő férje volt. A Durcy-villát később megvette Leveldi Kozma Miklós (1884–1941) politikus, az MTI és társvállalatai elnöke, miniszter. ~ Ferenc (Bárd Miklós) örökbe fogadott fia. A Ludovika Akadémia után, mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a budapesti egyetemen jogot tanult. Részt vett az I. világháborúban. 1919-ben Szegeden az ún. nemzeti hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922. okt.-től az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke. 1934-től felsőházi tag. 1935. márc. 4-től 1937. febr. 3-ig a Gömbös-, majd Darányikormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, s ez vezetett lemondásához. 1937. márc.-ban ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén a Rongyos Gárdával be akart törni Kárpát-Ukrajnába. 1940–41-ben Kárpát-Ukrajna (Kárpátalja) kormányzói biztosa. Irathagyatéka a korszak történetének értékes forrása, az Országos Levéltárban van. – Fő művei: Egy csapattiszt naplója 1914–18 (1932); Beszédek, előadások 1919–1938 (1938).

József Attila u. 19. a bálványosi Satzger család villája volt. A család gyakori vendége volt vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó, akinek fiai is szívesen jártak Földvárra.

József Attila u. 21/23. sz. alatti területen állt egykor a Kresz-villa, a földvári első villák egyike, Kresz Géza (1846–1901) orvos, ~Géza hegedűművész apja.

Pesten 1871-ben kapott orvosi diplomát, utána mint budapesti kerületi orvos működött. Nevéhez fűződik a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítása (1887). Egészségügyi felvilágosító munkákat is írt. – Fő művei: A tuberculosis és annak pusztítása ellen való védekezés (Bp., 1884); A mentés és elsősegély szervezése a fővárosban (Bp., 1885); A cholera és az ellene való védekezés (Bp., 1892). A Kresz Géza jellegzetes tornyos villáját Benyovszky gróf vásárolta meg feleségének. Elhunyta után a telket új tulajdonosa 3 részre osztotta és külön-külön eladta. Jelenleg három kisebb nyaraló áll rajta. A Kresz-villát az idők folyamán lebontották. Az 1898-ban megalakult Balatonföldvári Fürdőegyesület Végrehajtó Bizottságának tagja volt Kresz Géza.

József Attila u. 43. Ránki György (1907–1992) zeneszerző. Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést 1926–1930 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Ezután népzenei tanulmányokat folytatott a Néprajzi múzeumban, majd 1948–49-ben Párizsban és Londonban szabadfoglalkozású zeneszerzőként tevékenykedett. Munkájának elismeréseként többek között a következő díjakat kapta: Erkel-díj (1951, 1957), Kossuth-díj (1954) a Pomádé királyért, Érdemes Művész, Kiváló művész (1988) Főbb művei: Operák: 1953 és 1972: Pomádé király új ruhája (Andersen meséjének nyomán Károlyi Amy szövegére).

A szerző a mű zenei anyagából hangversenyek számára két szvitet is összeállított. 1970: Az ember Korányi-villa és Kresz-villa tragédiája (Madách Imre tragédiájára) 1979: A holdbéli csónakos (Weöres Sándor művére) Muzsikus Péter Hangszerországban – gyermekopera (Chitz Klára: azonos című ifjúsági regénye alapján Romhányi József szövegével) Oratóriumok: 1944: Cantus urbis (Radnóti Miklós) stb. 1972: Ének a városról – oratórium (Déry T.) Balettek: 1965: Cirkusz – Fantasztikus álomjelenetek öt képben, előjátékkal (szimfonikus táncdráma Karinthy Frigyes novellája nyomán). Tételek: Előjáték: Titusz padlásszobájában; I. A Glóbusz Cirkusz reklámfelvonulása; II. A bohóciskolában; III. A kéjbarlangban; IV. Földalatti folyosókon; V. A Glóbusz Cirkusz jutalomjátéka; Varázsital; Pázmán lovag (Arany János nyomán). 50 filmzene: ismertebbek: Körhinta, Hattyúdal, Két bors ökröcske, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (rend.: Jancsó Miklós). Villa Negra – filmdal (Keleti Márton által rendezett Hattyúdal c. filmből 1963-ban).

Ránki György Földvárhoz való kapcsolatáról a Földvár a művészetekben –zene részben írtunk. Ránki György nevét 1993-ban vette fel a földvári zeneiskola. 1997-ben került a zeneiskolába Ránki György domborműve V. Majzik Mária alkotása.

A városháza épületével szemben állt Kvassay Jenő és feleségének villája a „Kiscsintalan”, (később Marschal tábornok tulajdona, majd átalakítva ruházati bolt, óvoda és borkóstolóként működött), mellette volt a „Nagycsintalan” báró Barkóczy Ilona Kvassay sógornőjének villája, 1949-től a Farkas-Sághy családé volt. (Mindkettőt lebontották)

Kvassay Jenő (1850–1919) mérnök, a leghíresebb magyar vízépítő mérnökök egyike. Az 1885-i vízjogi törvény megalkotója, megszervezte a Vízépítési Igazgatóságot, az Országos Halászati Felügyelőséget. Kezdeményezésére indult meg a balatoni kikötők és a budapesti kereskedelmi kikötő kiépítése. A műegyetemet Budapesten végezte. 1875-ben állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra ment. Ott megismerkedett korának leghíresebb vízimérnökeivel, és főként a folyók szabályozását és a talaj megjavításának különböző módjait tanulmányozta. Ő volt a balatoni kikötők kormánybiztosa, a Balaton kultusz elindítója. Igen sokat tett a Balatonért és annak fejlődéséért. Szerette Földvárt. Neki köszönhető, hogy 1903-ban megalakult a Balatonföldvár Fürdő Rt., hogy megvalósult a fürdőhely csatornázása és megépült a kikötője. Az ő elgondolása volt a tó mellett végighúzódó, 1200 méter hosszú parti sétány is; a Kvassay sétány, amely a déli part legszebb sétahelye. Korán felismerte a fokozottabb partvédelem szükségességét és Földváron példaértékűnek szánt partvédelmet építtetett ki. A földvári minta szerint képzelte el az egész déli part vonalának „mesterséges” rögzítését, úgy hogy az egész part hosszában, Siófoktól Berényig, az utolsó évtizedekből ismert legnagyobb vízállás szintjéig kőhányással biztosított árvízgátat húzzanak fel, mögötte a kotrással szerzett homokból fövenyfürdőt létesítve. Az elképzelésből csak részletek valósultak meg. Kvassay Jenőnek méltó emlékművet állítottak a földvári kikötőben 1929-ben, amelyen a következő olvasható: „Kvassóy és Brogyáni Kvassay Jenő a Balaton kultusz vezető harcosának emlékére emelte a Balatoni Szövetség 1929. Ősi család fia volt, lett új korszaknak a hőse. S új fénnyel ragyogá ő be a régi nevet. Ősei fegyverrel védték a szent honi földet, Ő tudományával szállt csatasíkra azért. Nagy folyamot, kis vad vizeket zabolázva, serényen sok meddő földből alkota dús televényt. Hű fia a honnak, lelkes híve a Balatonnak. Emlékét hálánk lengje örökre körül!” Az emlékművet Kaáli Nagy Dezső tervezte, aki huszonhárom éven át volt a balatoni kikötők felügyelője. A kőbe vésett epigramma pedig Lampérth Gézának (1873–1934), a Petőfi Társaság volt főtitkárának a szerzeménye. A fehér márványlapra erősített fémdombormű Sződy Szilárd szobrászművész alkotása.

A Kvassay sétány és a Rákóczi F. utca közti részen lévő parti villák:
 Rákóczi u. 29. Kakuk János temesvári sebész villája. Rákóczi u. 23–25. Volt Csepreghy-villa. A család vendégeként gyakran járt itt még diákkorában Hoffstaedler Lajos, azaz Mesterházi Lajos (1916–1979) író. Hármasugrás c. könyvében megemlékezik a családról, a náluk töltött nyárról. Rákóczi u. 21. Csesznák altábornagy volt nyaralója. Itt nyaralt Gecsőné Erzsébet, akkor már elvált asszony, rádió bemondó és riporter. Hétvégeken többször   meglátogatta gr. Széchényi Zsigmond, Echardt Tibor politikus és Cs. Szabó László író, aki később Olaszországban feleségül vette. A Római muzsikában ír a közös földvári napokról. Ugyancsak itt bérelt villarészt Ottrubay táblabíró, akinek lánya Melinda az Operaház prímabalerinája volt, majd hg. Eszterházy Pálfelesége lett. (Dr. Cseley Józsefné közlése)

Ugyanebben a házban nyaralt hosszabb ideig Alpár Ignác (1855–1928) műépítész. Alpár Ignác kőművesinasként kezdte, majd Hauszmann Alajos tanítványa lett. Berlinben tanult, majd hazatérése után 1882–1889 között Steindl Imre, később Hauszmann mellett volt tanársegéd. 1890-től önállóan foglalkozott tervezéssel. A késői historizmus mestere volt, aki eklektikus elemeket is alkalmazott épületein. Hírnevét középületei alapozták meg. Legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti tó partján a millenneumi ünnepségek tiszteletére a ma yar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek. Fontosabb művei: megyeházák (Segesvár, Kolozsvár, Déva, Nyíregyháza stb.), tanintézetek (Eötvös kollégium), templomok (segesvári református templom, brassói református templom), fürdőépületek (Herkulesfürdő), színházak (pl. Kassa), bankok (pl. MNB Szabadség téri épülete, Technika Háza volt Tőzsdepalota stb), biztosítóintézetek (pl. Anker-ház). Balatonföldvárra rokoni és orvosi tanácsra került, mivel gyomorfekéllyel súlyosan megbetegedett, lefogyott, elerőtlenedett. Fontosnak érezték, hogy alapos nyári pihenésre, kikapcsolódásra a Balaton mellé utazzon. Egyik unokaöccsének felesége Dr. Csesznák Margit, megkérte nővérét Ilonát, aki késznek mutatkozott, hogy ebben segítségükre legyen. Egész nyárra vendégül látták Alpár Ignácot a villában. Csesznák Ilona igyekezett a gyógyulást elősegíteni, – kedvenc ételeit főzette, figyelt a diétára, rávette sétákra, kirándulásokra, kártyadélutánokat rendezett számára. Így hamarosan javult az állapota s a nyár végére teljesen meggyógyult. S emellett, hogy még valóban jól is érezte magát, azt semmi sem bizonyítja jobban annál, hogy hazautazása előtt megkérte és feleségül vette a villa úrnőjét. Nászút gyanánt beutazták egész Európát. (Haydu Benőné visszaemlékezése alapján)
 
Rákóczi u. 19. volt Klösz-villa. Klösz György előbb gyógyszerész volt, aztán a fényképészpályára lépett. 1867-ben műtermet nyitott a Belvárosban. Klösz egyike volt a legjelesebb portréfényképészeknek. Fényképezte a nagy államférfiakat, költőket, tudósokat. Később a portréfelvételek mellett foglalkozott a tájkép, az architektúra és egyéb külső felvételekkel. Nevezetes arról is, hogy az első szárazlemezeket ő hozta forgalomba Budapesten. Klösz György Németországból származott hozzánk, de szívben-lélekben magyarrá lett. Boldog volt, ha magyarul beszéltek vele. A róla készült igényes és szép album utószavában Lugosi Lugó László a következőket írja róla: „fényképezett múzeumi tárgyakat és árvizeket, tájképeket és kastélyokat, portrékat és csoportképeket, kiállításokat és vásárokat, gépeket és vonatokat, építkezéseket és bontásokat.” Klösz György a „XIX. század pillantása” volt. Ő alapította meg az Offset Nyomda elődjét, ahol fia Klösz Pál 1903-tól társtulajdonos volt, majd 1906-tól egyedüli tulajdonos lett. Klösz Pál Magyar királyi kormányfőtanácsosi rangot kapott, a Budapesti Sokszorosító Ipartestületben az elöljáróság tagja, később elnöke, a Grafikai Főnökegyesületben litográfiai osztály elnöke volt.
 
 
 

Rákóczi u. 13. volt Zrínyi Szálló. A vendégek közül Móra Ferencről, Szabó Lőrincről A földvár a művészetekben – irodalom részben részletesen írtunk. Ma Rákóczi u. 9. sz. első épülete Nessi Pál ügyvédé, majd a Polnay család tulajdona, majd Schmidt Richárd malomtulajdonos villája volt, akinek egyik lányát Dr. Horváth Boldizsár vette feleségül, a másikat Dr. Lumnitzer Sándor (1896–1958) sebész, sportlövő világbajnok. Korong és galamblövészetben elért 10 világbajnokságával és 6 Európa-bajnokságával az eddigi legeredményesebb sportlövő. (Egyéni korong lövészetben 1929, 1933 és 1939 években világbajnok, 1929, 1933, 1935, 1936. években koronglövészetben a világbajnok csapattagja, 1932, 1935-ben galamblövészetben világbajnok csapattag.) Mindkettőjük családja sokat nyaralt a Schmidt-villában is.

Rákóczi u. 9. sz. második épülete „hajdani Lujza-lak” tulajdonosát Zerkowitz Lajosnak hívták a magyarországi borkereskedelem ismert tagja volt. Nagykanizsán élt, ahol édesapjával Alberttel és testvérével Oszkárral fontos szereplői voltak a város kereskedelmi életének és fejlődésének. Nevéhez fűződik Kanizsán a Central Szálló és Földváron a Lujza-lak megépítése. Kőröshegyen van eltemetve, sírján a következő áll: „Szívében családja, lelkében muzsika, lényében munka.” Rákóczi u. 7. sz. alatti villa először Nessy Pál ügyvédé, majd Palugyay Ferenc pezsgőgyáros, kormányfőtanácsos villája volt.

Rákóczi u. 3. Kandó Kálmán (1896–1931) gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a vasút-villamosítás úttörőjének volt villája. Gyakorlati munkásságát Párizsban kezdte, majd a Ganz-gyár villamos osztályán és az olasz Westinghouse gyárban folytatta. Innen visszatérve a Ganz és Társa Danubius Részvénytársaságnál munkálkodott, amelynek később a vezérigazgatója lett. Olaszországban megvalósította a háromfázisú, nagyfeszültségű vasútvillamosítás rendszerét, majd kialakította a róla elnevezett első 50 periódusú, un. Kandó-féle rendszert. Az utóbbi rendszerben villamosította annak idején a MÁV a Budapest–Hegyeshalom, majd a háború után a Budapest–Miskolc vonalat is. A Kandó-rendszerű villamos mozdony sorozatgyártása Magyarországon az 1930-as években indult meg.

Kandó Kálmán éveken át nyaralt földvári manzárdtetős, szolid építésű, ízlésesen berendezett villájában, amelynek egyik része a tóra, a másik oldala pedig a Rákóczi úti villasorra néz. A villa 1923-ban épült a MÁV támogatásával. Kandó leánya, Sára örökölte. Tőle Party Ferenc vette meg, akinek jól menő autószerelő műhelye volt Budapesten. A II. világháborúban romossá vált villát az Óbudai Sportszergyár bérbe vette és újjáépítette. A villa jelenlegi tulajdonosa Party Ferenc lánya. A villa falán a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala emléktáblát helyezett el.
 

A kikötőben található (Somogyi B. u. 3.) a Törley ház, amelyet Törley József (1858–1900) pezsgőgyáros építtetett. Törley József Bécsben Kereskedelmi Akadémiát végzett. Az 1870-es évek második felében a franciaországi Reinsben telepedett meg, ott a pezsgőgyártás francia módszereit sajátította el. 1881-ben tért haza és Budafokon megalapította világhírűvé vált pezsgőgyárát, amely napjainkban ismét virágzó üzem. A Törley-féle 9 szobás nyaralót „Indián telepnek” hívták, klub céljait szolgálta. Évről évre több ismert visszatérő tagja volt. Legismertebbek Karlovszky Bertalan (1858–1938) festőművész, aki Münchenben és Párizsban tanult, majd Budapesten telepedett le, ahol kezdetben illusztrálással, később aprólékosan kidolgozott tanulmányfejek (Magyar parasztasszony) és arcképek festésével foglalkozott. Fényképhűségű, rutinos képmásai keresett arcképfestővé tették. Nagyméretű képein is miniatúraszerűen oldotta meg a szövetek, a bőrfelületek, az arc részleteit. Az ún. műcsarnoki naturalizmus jellemző képviselője volt. Egy ideig Budapesten magánfestőiskolát tartott fenn. Számos díjat nyert (1908: állami nagy aranyérem, Ráth-díj; 1911: jubileumi Királydíj; 1920: Horovtiz-díj). 1921-ben kollektív kiállítása volt a Műcsarnokban. 1928-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Rózsavölgyi Gyula, Női akt a műteremben, Kléh István (1920), G. H. Becker porosz kultuszminiszter (1932), Ódry Árpád a Hamlet szerepében, Önarckép című művei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak.

25 éven át a Törley-villában nyaralt Ódry Árpád (1876–1932) színművész. A színiakadémia elvégzése után 1898-tól Nagyváradon, Kolozsvárott, Debrecenben és Temesvárott játszott. 1904. szept.-ben a Vígszínház, 1905. febr.-tól a Nemzeti Színház tagja, 1923-tól örökös tagja. 1927-ben III. Richard (Shakespeare) alakításáért megkapta a Greguss-díjat. 1928-ban a Nemzeti Színház kamaraszínházának helyettes igazgatója, majd a budapesti rádió dramaturgja és főrendezője, 1929-től a Színművészeti Akadémia tanára, majd igazgatója volt. 1912-től haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban. Modern színészi stílusát az jellemezte, hogy a klasszikus szerepeket is realisztikusan és pátosz nélkül játszotta. Beszédhibáját szívós akaraterővel leküzdve a modern magyar színpadi beszéd mesterévé lett. Több mint kétszáz sokrétű szerepével, nagy sikerrel lépett fel a Nemzeti Színházban.

Az Új Somogy 1937. júliusi számában a következőt olvashatjuk: „Szobrot állítanak Ódry Árpád emlékére Balatonföldváron. 25 esztendeig minden évben

Balatonföldáron nyaralt Ódry Árpád a Nemzet Színésze, nemrég elhunyt kiváló művésze…” Sajnos ez a terv nem valósult meg. Kikötő út (ma Bajcsy-Zsilinszky E. u.) 15.

Többször nyaralt Dr. Horváth Boldizsár (1897–1970) orvos, sebész, ortopéd szaktekintély. Gyógyított, operált, szívének első helyén a gyerekek voltak. Beteg gyermekek, akiken segített, akik egészségessé válhattak, akiket megmentett a nyomorékságtól. Horváth Boldizsár professzor igazi célja, egész életének munkássága a rehabilitáció volt.

Spur István u. 6. „Mária-kert” tulajdonosa volt Heinrich Ferenc (1866–1925 ) kereskedelmi miniszter, vasáru-nagykereskedő. Tanulmányai után 1888-ban a családi vasnagykereskedő céget vezette. Az I. világháború idején a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke s Lánczy Leó mellett a hadigazdálkodás megszervezője. Szerepet játszott a Pesti Lloyd Társulatban és az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben, elnöke volt a budapesti Kereskedelmi Testületnek, igazgatósági tagja a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nak és számos iparvállalatnak. 1919. aug. 17-től szept. 17-ig és 1919. nov. 24-től 1920. márc. 15-ig a Friedrich-, majd a Huszár-kormány kereskedelemügyi minisztere. 1918-ban létrehozta a Magyar Polgári Pártot, majd 1920-ban a Nemzeti Középpártot, ennek felbomlása után 1922-ben híveivel megszervezte a Nemzeti Polgári Pártot; 1920-tól haláláig országgyűlési képviselő volt.

Spur István 8. „Csalogány” nevű villájukban gyermekkorában többször nyaralt Körmöczy Zsuzsa (1924–2006) teniszező. A villa mögött teniszpályák voltak. Gyermekként először csak nézte a labdajátékot, majd labdaszedő volt és egyszer az ott dolgozó edző teniszütőt adott a kezébe… Az életrajzi lexikon szerint 1933 óta teniszezik, 19-szeres magyar bajnok, 1958-ban francia salakpályás vb. győztese, a füvespályás wimbledoni angol vb. bronzérmese, 1960-ban az olasz nemzetközi bajnokság, a francia nemzetközi bajnokság győztese (1949, 1951). Ötszörös főiskolai világbajnok, 6-szor nyerte a monte-carlói nemzetközi versenyt. 1958-ban a világranglista 2. helyezettje, 10 éven át a legjobb 10 között volt.
 
Spur István u. 19. sz. alatti villa egyik tulajdonosa volt Dr. Minder Gyula (1895–1982) egyetemi tanár, aki 1943–45 között vezette a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáját, 1938-ban megalapította a „Magyar Urológia” c. folyóiratot. Minder Gyulát a szakma a „gerontológia első tudorának” tartja.
 

Spur István u. 25. sz. alatti villa Kolozsváry (Kolossváry) Ödön (1857–1921) mérnök tulajdona volt. A Műegyetemet Budapesten és Grazban végezte. Behatóan foglalkozott az Alföld öntözésének kérdésével. Tervei nagy szerepet játszottak az alföldi öntözőművek megvalósításában.

Spur István u. 7. (Budapesti u. 6.) „Kedves” nevű nyaraló majd lakóháza 1895-ben épült. Tulajdonosa Schilhán János vasúti főmérnök, feltaláló (vasúti

váltók, szénemelők), az ő fia volt Schilhán Péter (kilenc gépészmérnöki félév után besorozták az I. Vh.-ba, hadnagyként szolgált, a katonaság alatt lebénult és évekig Bécsben, majd Pesten volt kórházban. 100%-os hadirokkantként szerelt le, az egyetemet már nem fejezte be), 1927-től saját kertmozit vezetett, ingatlanközvetítéssel foglalkozott, valamint a Fürdő Rt. Szappangyárát is ő működtette, ahol a „Nelko” szappan készült. Schilhán János leszármazottai azóta is itt élnek.

Mindenképpen szólni kell a Széchényi család kertészéről Schilhán Józsefről (1839–1909), aki Földvár tudatos fásítását elkezdte. Schilhán József a morvaországi Taborban született, öccse, Péter egy évvel később. A két testvér a klostenburgi kertészeti iskola elvégzése után Franciaországba ment tanulmányútra, ahol az alakfák kialakításának módját tanulmányozták. Ők honosították meg az alakfa-gyümölcskertészetet hazánkban. Míg Péter a sopronhorpácsi Széchényiek műkertésze lett, addig az idősebb testvér, Schilhán József a somogyvári birtokon és a megye több településen is dolgozott. Két nyelven is beszélt, de magyarul sohasem tanult meg igazán – a kis grófok legnagyobb örömére, akik sokat szórakoztak a kitűnő kertész furcsa beszédén. 1874-ben Lengyeltótiban megrendezett kertészeti kiállításon nagy hírnevet szerzett addig ismeretlen facsemetékkel és addig kevésbé ismert zöldségekkel például a paradicsommal, amit abban az időben a bolgár kertészek kezdtek népszerűsíteni.

A somogyvári kertészetben elért eredményei után nagyszámú érdeklődő kereste fel és nagyon sok megbízást kapott. Az ő nevéhez kapcsolódik: a kaposvári Németh István fasor ültetése és a város több parkjának fásítása (pl.: Erzsébet utca), (1900-ban már, mint Kaposvár város főkertésze szerepel), Pallivicini Ede mosdósi parkjának létrehozása, a Somssich Andor kastélykertje Mikén, zalai Zichy-kúria parkosítása, Tallián Dénes szabási és Sigrai Antal inácsi udvarházának kertje, szarkavári és somogysárdi kastélykertek, a marcali Széchényi Andor Pál gróf kastély kertje. Több időt töltött Segesden is, az ottani alkotására volt a legbüszkébb, mert a csemetéket nagyrészt Franciaországból hozta. Élete során a négy dunántúli megyében ötvenegy parkot és kastélykertet létesített és telepített be különleges növényekkel. Sok fenyőfajt honosított meg, így például a normandiai fenyőt és annak számos változatát. Jelentős volt a gyümölcskertészete is. Ő honosította meg a papírhéjú diót ezen a vidéken. (Az első magvakat a zsebében hozta haza Olaszországból.) Eredményesen kísérletezett a kajszi- és őszibarackfák meghonosításával is.

A kaposvári kertészet vezetését fia, Schilhán Béla vette át, aki később Gödöllőn a cserkészpark létrehozója volt, Horthy István személyes befolyására a Budai vár főkertészévé nevezik ki. Nagyvárad nevű villa Budapesti u. 53. tulajdonosa Krüger Aladár (1878–1953) ügyvéd, politikus volt. Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Nagyváradon folytatott ügyvédi gyakorlatot, ugyanott tíz éven át szerkesztette a Tiszántúl c. napilapot. 1920-ban Bp.-re került és egy ideig a katolikus szellemű Új Nemzedék szerkesztője volt. Később abbahagyta az újságírást, ügyvédi irodát nyitott. 1926-ban egységes párti programmal képviselőnek választotta a biharnagybajomi választókerület. Jogi tanulmányokon és publicisztikai műveken kívül költeményeket is írt. – Fő művei: A régensség a magyar közjogban (Nagyvárad, 1905); Az általános választójog kérdése Magyarországon (Bp., 1908); A magyar nagybirtokról (Bp., 1908); Orgonaszó (versek, Bp., 1913). Földváron feleségével együtt, aktívan bekapcsolódott a katolikus templom építésének szervezésébe.

Többször nyaralt Földváron magánházaknál és villákban Pacséry László (1886-1945) filmdramaturg, feliratozó. 1920-tól dolgozott a filmszakmában. Éveken át készítette a külföldi filmek feliratozását (kb. 500). Önálló filmforgatókönyveket is írt: Fekete hajnal (1942), Azurexpress (1938), és társszerzőként is közreműködött Bob herceg (1941), Fráter Lóránd (1942). Kislányuk volt az első, akit a földvári temetőben temettek el, sírfelirata: „Dudikám”.
 

Dr. Vértes László (1946–) Földvárhoz való kötődéséről a Földvári Hírek 1999. októberi számában a következőket írta: „1949-ben, azaz éppen 50 évvel

ezelőtt kerültem szeretett édes szüleimmel Balatonföldvárra, az akkori Kikötő utca 4. első emeletére. Mellettünk lakott Dr. Horváth Boldizsár világhírű ortopédsebész professzor. A település éppen több mint 100 évéből 50 év tehát velem is kapcsolódik. Követve mindig az eseményeket, nekem is nagy örömet jelentett a 100. születésnap, valamint a várossá nyilvánítás. Nagy örömmel veszek részt a város monográfiájának írásában. Szülővárosom Újpest mellett a kedvenc városom Balatonföldvár. Jellemzőim: családom, szüleim szeretete, a honismeret és a helytörténet iránti érdeklődésem. 12 éven át gyermekszínész voltam, ugyanannyi ideig tanultam zongorázni. Szenvedélyem az orvostudomány, a színház és az utazás. Az orvostudományon belül: belgyógyászat, idősgyógyászat, rehabilitáció. A színházon belül a zene. Az utazáson belül a Balaton. Érdeklődési köreim össze-Nagyvárad-villa. Krüger Aladár volt villája a Budapesti úton kapcsolása alapján indítottam el Magyarországon először a zeneterápiát, az orvostudomány és a zene szövetségeként. Nagyon szeretem a szépirodalmat, orvos- és színháztörténelmet. A felsoroltak terén sok előadást tartottam, közleményeket, könyveket, könyv fejezeteket írtam.”

Dr. Vértes László Földváron is több előadást tartott és kezdeményezője, főszervezője volt 2001. és 2002-ben a Művészeti és Tudományos Napoknak, továbbá rendszeresen ír a Földvári Hírek-be. A „Katicabogár” villa (mai Csángó utca, a Familia Hotel része) tulajdonosa volt 1940-től Dr. Hargitai Elek és felesége Dr. Zajc Margit. Az ő vejük volt Rotter Lajos (1901–1983) a Danuvia Fegyver és Lőszergyár műszaki igazgatója, a magyar és nemzetközi vitorlázórepülés kimagasló egyénisége, mérnök, repülőgéptervező és pilóta. Az 1936-os Berlini Olimpián – kedvezőtlen időjárás ellenére – világrekordot repült saját tervezésű vitorlázó gépével, a Nemerével. A berlini Rangsdorfból a tengerparton lévő Kielbe repült előre bejelentett céltávként. A km-es távot, 4 óra 5 perc alatt teljesítette. Rotter eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy NOB elfogadta a vitorlázórepülést olimpiai számnak. Emlékére 1993-ban szobrot avattak a Hármashatárhegy tetején található Pilótaotthon parkjában.

Rotter Lajosnak több mérnöki szabadalma is volt, pl.: a nagy tűzerejű gépágyuk. A Rotter család, ha tehette minden nyarat Földváron töltött, a gyerekek Lajos, Zoltán, Ervin és László mind Balatonföldvár szerelmesei. Lajos, aki 1956-ban Angliába került, 1993 óta az év nagy részét Földváron tölti. Rotter Lajos gazdag filmanyaggal rendelkezik a „Katicabogár” villai időkről. Ezekből egy kópiát a városházán leadtak az utókornak. (Rotter Lajos sz.: 1937. kézirata) A Füredi Hírek 3. számában (2002) Séták a tudósok emlékfái között Vastagh György írásában olvashatjuk a következőt: „Nem telt el még egy esztendő sem Wigner Jenő (1902–1995) (Nobel-díjas fizikus) faültetése óta, mikor a modern fizika egy másik óriása, a kvantummechanika klasszikusa, a Wignerrel egyidős, angol, Paul Adrien Maurice Dirac fája került a sorba.”… „Diracot szoros szálak fűzték Magyarországhoz, hiszen a felesége magyar volt, mégpedig Wigner Jenő húga. Balatonföldváron ismerkedtek meg, amikor Dirac, a két világháború között idelátogatott, s bár nem Wigner hívta meg, de ő volt a vendéglátó. Érdekességként szokták mesélni, hogy Dirac, aki egyébként eléggé zárkózott ember volt, e látogatás végén azt mondta, hogy nagyon szívesen eljönne megint Magyarországra. S ettől – érthetően – mindenki nagyon meg volt hatva, hogy íme ennyire érdekli a magyar tudomány – bár ebben is lehetett valami igazság – de a kijelentés mögött nem elsősorban ez, hanem a Wigner Margit iránti gyengéd vonzalom munkálkodott.”
 
1990 óta Balatonföldváron él feleségével Dr. Ill Márton (1930–) csillagász, egyetemi tanár, a MTA-tagja. Életéről és Földvárhoz kötődéséről írt a visszaemlékezések fejezetben, Hogyan lettünk földvári lakosok? címmel. 1978-ban költözött szüleivel Balatonföldvárra Dr. Szakály Sándor (1955–) hadtörténész, egyetemi tanár. Tanulmányai és munkája miatt nem él Balaton földváron, de gyakran hazalátogat. A város több rendezvényének volt előadója, ünnepi szónoka. Munkássága: 1980–2000 között a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa (segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, a Bécsi Kirendeltség helyettes vezetője), majd főigazgatója. 2001–2004 között a Duna Televízió kulturális alelnöke, majd a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa, a főigazgató tanácsadója. 2005–2006: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója, 2006-tól a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar tudományos szaktanácsadója. Speciális kutatási területe az 1914 és 1945 közti Magyarország politika és hadtörténelme. Szakmai-tudományos tevékenysége elismeréseként Bezerédj- és Zrínyi Miklósdíjban, valamint a Honvédelemért kitüntető címben részesült. Számos szakmai és társadalmi szervezet, alapítvány és kuratórium, illetve szerkesztőbizottság tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem külső előadója. Főbb művei: A magyar katonai elít 1938–1945 (1987), A magyar tábori csendőrség (1990), Hadsereg, politika, társadalom (1991), Volt-e alternatíva? Magyarország a második világháborúban (1999) szerk.
Náray Antal, Lajtos Árpád, Bangha Ernő, Lakatos Géza visszaemlékezéseit. 1981. óta él családjával Balatonföldváron Andorka Sándor, külföldön és Magyarországon elismert nemzetközi kézilabda-játékvezető. 1983–1996 között 284 nemzetközi mérkőzést vezetett. Európa szinte minden országában „bíráskodott”. 1996-tól tagja az Európai Kézilabda Szövetség játékvezető bizottságának, majd 2002-től a bizottság vezetője.
 
 A vitorlás sport két kiemelkedő versenyzője él Balatonföldváron Holovits György és Tamás. Holovits György 1967 és 1971 között csillaghajó kategóriábanmagyar bajnok volt. Közép-Európa-bajnokságon 2. és 6. helyezést ért el. A müncheni olimpián 8., a moszkvain már testvérével 10. helyen végzett. György 1975-ben a balatoni „Kék-szalag” versenyen első lett, majd 1976-ban testvérével 2. helyezést ért el. 1979 és 1984 között egy év kivételével megnyerték a magyar bajnokságot. Sikereiket 1977-ig „Földvár I” ezt követően „Földvár II” elnevezésű, műanyagból készült hajóikkal érték el.
 

Rakovszky Jószef (1920–2004) (tanár, író), a „Szózat” című irodalmi, művészeti, társadalmi és természetbarát havilap alapító főszerkesztőjének nyaralója az Ady Endre 11 /b számú házban volt. Megjelent könyvei: Kinizsi Pál: történelmi verses elbeszélés, Hafiz Siráz rózsái, Mosolymúzeum: tréfás magyar történelem, Nagypéntek: az 1735-ös békési és a Szegedinácz Péró féle új-kuruc fölkelés története, Naszreddin Hodzsa tréfái, A fekete lovag: IV. (kun) László élete és tragédiája és kora.

Balatonföldváron él Slemmer Ferenc a Castingsport jeles képviselője, aki világbajnokságokon 5 arany, 10 ezüst és 4 bronzérmet szerzett, valamint Európabajnokságokon 1 arany, 5 ezüst és 2 bronz érmet nyert. Mit jelent a Casting? Szabadfordításban „dobálni/dobni”. Ebben az esetben egy olyan sportágat ír le, amelynél a sportoló felszerelése egy horgászbotból, a hozzátartozó orsóból és zsinegből áll. Közelről megtekintve hiányzik a horgászbotnál szokásos horog; helyette egy 7.5 gr. vagy 18 gr. műanyag súlyt, vagy egy versenylegyet találunk. A súlyokkal, illetve a léggyel kell a versenyzőnek 9 tusán keresztül vagy különböző távolságokban szilárdan álló céltáblákat – lehetőleg centrikusan – eltalálni, vagy a távdobásnál súlyt a lehető legmesszebb távolságba eljuttatni.

Balatonföldváron lakik Herényi Károly országgyűlési képviselő, nyaralója van dr. Csákabonyi Balázs országgyűlési képviselőnek és Havasi Viktor zeneszerzőnek.

 
Forrás:

Reőthy Ferenc: Balatonföldvár (1986)

Lévai József György: Eredeti emlékek (Kaposvári Városszépítő Egyesület kiadása 1997.)

Maricsek Ferencné: Babay József, Korányi Frigyes, Kresz Géza, Rákosi Jenő, Bajor Gizi, Spur István, Kandó Kálmán (kézirat)

Dr. Vértes László Földvári Hírekben megjelent írásai, kéziratai Földvárhoz kötődő híres emberekről (1996–2006)

www.mek.oszk.hu (életrajzi lexikon)

Josetta a mai Jogar Hotel helyén állt.

 


13
11

Online Viagratoday